Az atípusos depresszió nem feltétlenül hangulati nyomottságban jelenik meg. Akár fájdalmakat is okozhat a páciensnek.

Az atípusos depresszió esetén általában megfigyelhető a lehangoltság. Kedvező külső hatásra akár átmenetileg javulhat a hangulat, a beteg vidámabbá és élénkebbé válhat. Viszont ami ezek mellett jellemző, az a fokozott étvágy- és alvásigény, mely gyakran hízással jár.

• Az atípusos depresszió további tünetei

Jellemző a nappali fáradékonyság, álmosság, memóriazavarok, figyelemzavarok és koncentrációs nehézségek. A beteg gyakran bénultságot érez végtagjaiban. Fellép emellett a szorongás, mely akár pánikroham formájában is jelentkezhet. A beteg teljesítménye, terhelhetősége egyaránt csökken.

Az atípusos depresszió esetén tipikus személyiségjegyek figyelhetők meg. A depresszióban szenvedőktől eltérően, az atípusos depresszió betege fogékony a külső környezeti ingerekre, pozitív és negatív hatásokra is intenzíven reagál. Gyakori a sértődékenység, túlérzékenység. A beteg gyakran önértékelési zavarokkal, önvádlásokkal és bűntudattal szenved. A páciensek sokszor számolnak be reménytelenség-, kiúttalanság- és tehetetlenség érzéséről, illetve a jövőképük negatív irányba való mozdulásáról. Az atípusos depresszió során a beteg társadalmi kapcsolatai is sérülnek, kapcsolatai köre beszűkül, párkapcsolata romlik.

Atípusos depresszió esetén gyakran fellépnek testi panaszok is a pszichés tünetek mellett. Fejfájás, szédülés, bizonytalan mellkasi tünetek, emésztőszervi problémák is lehetnek, illetve jellemzőek a mozgásszervi panaszok és gerincfájdalmak.

 Az atípusos depresszió tartós fennállása alkohol- vagy nyugtatószer függőséghez is vezethet másodlagosan. A betegek fokozottan veszélyeztetettek lehetnek öngyilkosság irányában.

• Mi okozhatja az atípusos depresszió megjelenését?

Az atípusos depresszió hátterében gyakran korai lelki sérülések állnak. Súlyos gyermekkori trauma, szeretett személy elvesztése, sérült anya-gyermek kapcsolat, tartós elszakítottság, izoláció, szülők-gondozók lelki betegsége.

• Hogyan kezelhető az atípusos depresszió?

Az atípusos depresszió kezelése gyógyszerekkel és pszichoterápiával történik. A gyógyszerek közül előnyben részesítik az antidepresszánsokat a nyugtatókkal szemben. Az antidepresszánsok használatával hatékonyabb terápiás beavatkozást lehet elérni, és ilyen módon elkerülhető az altatók és nyugtatók szedésével kialakuló függőség is.

Több pszichoterápiás módszer közül is lehet választani. A döntésben meghatározók a tünetek, a beteg személyisége, az ért lelki trauma. Gyakran a gyógyszeres- és pszichoterápiás kezelések együttesen kínálják a legeredményesebb megoldást.